Bakt�riumok

Paratifusz                                                                                                                                                     Parat�fuszt salmonella bakt�riumok okozz�k. A betegs�g galambokban els�sorban �z�letgyullad�sban, b�lgyullad�sban �s szaporod�si probl�m�kban jelentkezik. A fiatal galambok gyors elhull�s�t is okozhatja. Id�sebb galambokban n�ha idegrendszeri t�netekben is megnyilv�nul, melyet k�nny� �sszet�veszteni a paramyxov�rus okozta „nyaktekerget�s”-sel.
A parat�fuszt�l neh�z megszabadulni, az antibiotikumos kezel�sek kitiszt�thatj�k ugyan a szervezetet, de hosszabb t�v� v�delmet nem adnak ellene. Ez ut�bbi csak az �venk�nti v�d�olt�sokt�l v�rhat�. Gyorsan megjegyezve azt, hogy a vakcin�t nagyon k�r�ltekint�en kell megv�lasztani, mert gyakran rossz min�s�g� term�k is piacra ker�l (vagy ker�l be „zsebimport” form�j�ban az orsz�gba).
Gy�gyszerek:
Ampicillin kapszula
Ampicillin por 7,5 g
Animox por 50 g
Baytril 10% oldat 100 ml
Cofacoli por 100 g
Colisultrix por 100 g
Enrobioflox oldat 50 ml
Furazolidon kapszula
Furazolidon por 7,5 g
Linco-Spectin por 133 g
Neo-Te-sol por 50 g
Trisulmix por 100 g
TS oldat 50 ml
Az antibiotikumos kezel�st vitaminokkal kell kieg�sz�teni. A kezel�s ut�n 4-5 napig adjunk probiotikumot
Vakcin�k
Chevivac- S vakcina 50 adag
Tipp:
A p�ros�t�s el�tt v�gzett 10 napos antibiotikumos k�ra j� hat�ssal lehet a term�kenys�gre �s a fi�k�k eg�szs�g�re is. A gy�gyszert c�lszer� rezisztenciavizsg�lat alapj�n c�lzottan kiv�lasztani. Ennek hi�ny�ban jelenleg az amoxicillines kezel�st�l v�rhat� j� eredm�ny, amely �rban is elfogadhat�. Szint�n j� hat�s� a spectinomicines kezel�s, ak�r lincomycinnel kombin�lva is. Enrofloxacinos kezel�s a teny�szid�szakban nem javasolt.

Coli

E. coli (Escherichia coli) bakt�riumok �ltal�ban a galamb b�lcsatorn�j�nak �rtalmatlan lak�i. Ha azonban valamely okb�l ezek a bakt�riumok t�lszaporodnak, s�lyos hasmen�st, a v�r�ramba ker�lve pedig hal�los kimenetel� megbeteged�seket okozhatnak.
Egyik legjellemz�bb megnyilv�nul�suk, amikor az adenov�russal fert�z�tt fiatal galambokat t�madj�k meg m�sodlagosan. Ilyenkor, kezel�s hi�ny�ban, a hasmen�ssel s�lyosb�tott betegs�g a fiatalok k�z�tt ak�r sz�z sz�zal�kos elhull�si ar�nnyal is j�rhat!
Gy�gyszerei:
Ampicillin kapszula
Ampicillin por 7,5 g
Animox por 50 g
Baytril 10% oldat 100 ml
Cofacoli por 100 g
Colisultrix por 100 g
Enrobioflox oldat 50 ml
Furazolidon kapszula
Furazolidon por 7,5 g
Linco-Spectin por 133 g
Neo-Te-sol por 50 g
Trisulmix por 100 g
TS oldat 50 ml
Az antibiotikumos kezel�st vitaminokkal kell kieg�sz�tnei. A kezel�s ut�n 4-5 napig adjunk probiotikumot.

Ornit�zis
Bakt�rium okozta emberre is vesz�lyes fert�z� betegs�g,amely els�sorban l�g�ti t�netekben nyilv�nul meg:(egy szemre korl�toz�d�)k�nnyez�s,fejr�z�s,t�ssz�g�s,orrfoly�s,liheg�s.�ltal�ban j�l kezelhet� antibiotikumokkal, vagy ezek kombin�ci�ival, de a teljes gy�gyul�shoz egy h�napos kezel�s sz�ks�ges. A p�r napos kezel�sek visszaszor�tj�k ugyan a t�neteket, de a k�rokoz�t nem tiszt�tj�k ki a szervezetb�l, �gy a betegs�g �lland�an ki�jul.
Kieg�sz�t� kezel�sk�nt l�g�t-tiszt�t�k �s immuner�s�t�k ad�sa aj�nlatos.
A galamb�sz els�sorban nagy mennyis�g� fert�z�tt por bel�legz�se �tj�n fert�z�dhet. Ez�rt haszn�ljunk egy egyszer� arcv�d� (g�z)maszkot, ha porral j�r� munk�t v�gz�nk a d�cban.
Gy�gyszerei:
Anidox por 50 g
Anitetra por 50 g
Baytril 10 % oldat 100 ml
Chlortetracyclin kapszula
Chlortetracyclin por 7,5 g
Doxyvit 100 por 10 g
Enrobioflox oldat 50 ml
Tylosin por 7,5 g
Tylosin 75% por 133 g
Az antibiotikumos kezel�st ki kell eg�sz�teni vitaminokkal �s probiotikumokkal
Ut�bbiakat �ltal�ban az antibiotikumok ut�n adjuk, de vannak kiv�telek – ilyen p�ld�ul az ornit�zis kezel�se, annak hossz� volta miatt.
Tipp:
Az ornit�zist okoz� chlamydia bakt�riumot feln�tt galambok t�netmentesen horgozhatj�k. �ltal�ban �jonnan beszerzett, t�netmentesen hordoz�, de a k�rokoz�kat �r�t� galambok be�ll�t�s�val szok�s befert�zni a d�cot. Ann�l is ink�bb, mivel az �j helyre ker�lt galamb stressz al� ker�l, immunrendszere legyeng�l, �s a k�rokoz�kat nagy sz�mban kezdi �r�teni

Mikoplazm�zis

Az ornit�zishoz hasonl� t�netekben megnyilv�nul� betegs�g. Fell�p�se �ltal�ban valamilyen d�chigi�niai hib�t jelez, pl. huzat, vagy ellenkez�leg, az el�gtelen l�gcsere miatti amm�nia-feld�sul�s a leveg�ben.
Antibiotikumok kezel�sre j�l reag�l, de a kezel�ssel p�rhuzamosan a hajlamos�t� t�nyez�t pl. a huzatot is ki kell k�sz�b�ln�nk.
Gy�gyszerei:
Anidox por 50 g
Anitetra por 50 g
Baytril 10 % oldat 100 ml
Chlortetracyclin kapszula
Chlortetracyclin por 7,5 g
Doxyvit 100 por 10 g
Enrobioflox oldat 50 ml
Linco-Spectin por 150 g
Szulfanin por 50 g
Tylosin por 7,5 g
Tylosin 75% por 133 g
Az antibiotikumos kezel�st ki kell eg�sz�teni vitaminokkal. A kezel�s ut�n n�h�ny napig adjunk probiotikumot
Tipp:
Versenyid�szakban vagy ki�ll�t�si id�szakban j� hat�s� lehet a h�rom hetenk�nt elv�gzett h�rom napos antibiotikumos kezel�s, els�sorban kombin�ci�ban: pl. doxicyclin + tylan + chlortetracyclin.

   

V�rusok

Paramyxov�rus
A galambok paramyxov�rus okozta, a k�znapi sz�haszn�latban nyaktekerget�snek vagy k�lik�nak nevezett k�rk�pe er�sen rag�lyos fert�z� betegs�g, mely haz�nkban is sz�les k�rben elterjedt. A galamb paramyxov�rus k�nnyen terjed �llom�nyr�l �llom�nyra, �s fog�kony (nem oltott) �llom�nyon bel�l nagysz�m� egyedet k�pes megbeteg�teni. Els�sorban a fiatalok k�z�tt nagy sz�zal�kban okozhat elhull�st.
Jellemz�je a hossz� lappang�si id�. A fert�z�st�l az els� t�netek jelentkez�s�ig ak�r hat h�t is eltelhet, de le�rtak m�r tizenk�t hetes lappang�si id�t is! Ez a t�ny a karant�noz�s idej�t h�rom h�napra ny�jtan�, ami betarthatatlan. Ebb�l a szempontb�l is elengedhetetlen teh�t az �llom�nyok rendszeres vakcin�z�sa.
A v�rus k�rt�tel�vel leggyakrabban azokban a postagalamb-�llom�nyokban tal�lkozhatunk, ahol a fiatal galambokat nem vakcin�zz�k le id�ben. A versenyekr�l hazat�r� id�sebb galambok hazaviszik a v�rust, �s a v�dtelen fiatal koroszt�lyt megfert�zik, nagysz�m� elhull�st okozva ezzel k�z�tt�k.
T�netek:
Legjellemz�bbek az idegrendszeri t�netek, a betegs�g k�znapi elnevez�se is innen ered. A galambok feje remeg, nyakukat furcs�n tekergetik, n�ha annyira eltekerik, hogy a fej�k tetej�t ford�tj�k a talaj fel�. Mozg�suk rendezetlen, sokszor v�geznek forg�mozg�sokat, t�molyognak, d�l�ng�lnek, h�trafel� felbukfenceznek.
M�sik f� jellemz� t�net a v�zszer�, nagy mennyis�g�, sokszor szinte folyamatosan �r�l� "hasmen�s", amit�l a ketrec padl�ja olyan, mintha fellocsolt�k volna. A v�zszer� folyad�k nem a belekb�l sz�rmazik, vagyis nem besz�lhet�nk val�di hasmen�sr�l. A nagymennyis�g� folyad�k a megt�madott ves�kb�l sz�rmazik. A nagymennyis�g� v�zveszt�st fokozott szomj�s�g k�s�ri, mely gyakori v�ziv�sban jelentkezik - m�r amennyiben a galambok k�pesek vizet felvenni. Ha nem, hamarosan kisz�radnak �s elhullanak.
A megfigyel�sek szerint az esetek t�bbs�g�ben mindk�t t�netegy�ttes megfigyelhet�, le�rtak azonban sz�mos olyan esetet is, amelyekben hi�nyzott az egyik t�net.
Gy�gykezel�s:
Oltatlan �llom�nyban a beteg galambokat ki kell irtani vagy el kell k�l�n�teni, �s az �sszes galambot azonnal vakcin�zni kell, �llapotukt�l f�gg�en itat�sos vagy olt�sos k�sz�tm�nnyel. (A m�r s�lyos t�neteket mutat� galambok t�bbs�ge is t�l�lhet, de teljes fel�p�l�s�k - �s �pol�suk - h�napokat vehet ig�nybe.) A lefoly�s rendszerint nagy folyad�kveszt�ssel j�r, ez�rt a ki�r�l� v�zold�kony vitaminok �s �sv�nyi anyagok p�tl�s�r�l folyamatosan gondoskodni kell.
Megel�z�s:
Eredm�nyes v�dekez�s a v�rus ellen rendszeres vakcin�z�sok n�lk�l gyakorlatilag kivitelezhetetlen. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a minim�lis v�dekez�si szint a m�r oltott id�sebb galambok legal�bb �venk�nti egyszeri eml�keztet� �jraolt�sa, illetve a m�g nem oltott fiatalok min�l kor�bbi k�tszeri vakcin�z�sa. A fiatal galambok 3 hetes korukt�l vakcin�zhat�k legkor�bban. Az id�sebb galambok �ves ism�tl� olt�s�t a k�s� �szi vagy t�li h�napokban, a vedl�s ut�n, de m�g hetekkel a p�ros�t�s el�tt c�lszer� elv�gezni.
Vakcin�k:
Cevac New olt�anyag 40 adag
Cevac New L itat�sos vakcina 200 adag
Nobilis Newcavac olt�anyag 1.000 adag
Nobilis Paramyxo P201 olt�anyag 80 adag
Vitapest itat�sos vakcina 1.000 adag

   
Circov�rus(galamb-aids)
�jkelet�, sok helyen m�g fel nem ismert, nagy jelent�s�g� probl�m�r�l van sz�.
A circov�rus a szervezet immunrendszer�t t�madja meg, hasonl�an az emberi AIDS-et okoz� HIV v�rushoz. A legyeng�tett immunrendszer ezut�n m�r nem tudja eredm�nyesen felvenni a harcot a t�bbi k�rokoz�val szemben sem, �gy a circov�russal fert�z�tt egyedet elvileg b�rmilyen k�rokoz� k�nnyen megbeteg�theti, s�t, egy�bk�nt �rtalmatlan mikrob�k is megt�madhatj�k.
A v�rus els�sorban a fiatal, egy �ven aluli koroszt�lyra vesz�lyes. A circov�rusos fert�z�tts�get neh�z a galamb�llom�nyban felismerni, mivel a t�netek rendk�v�l sz�les sk�l�n mozognak, els�sorban att�l f�gg�en, milyen egy�b k�rokoz�k t�rsulnak m�sodlagosan a fert�z�shez. Circov�rus k�rt�tel�re kell gondolnunk, ha a d�cban r�vid id�n bel�l t�bbfajta betegs�g �ti fel a fej�t, �s k�l�n�sen gyan�s a dolog, ha ez a fiatal galambok k�r�ben jellemz�.
Mivel a v�rusra nem hat antibiotikum, k�zvetlen�l nem tudunk fell�pni a k�rokoz� ellen. Legfontosabb dolog a galambok optim�lis ell�t�sa, �ltal�nos er�s�t�se, a megfelel� vitaminadagol�s, az immunrendszer minden lehets�ges m�don val� t�mogat�sa. �jabban haszn�latos, �s r�vid id� alatt pozit�v visszhangokat kiv�lt�, ez�rt k�l�n kiemelend� hat�anyag a dimetilglicin - Vetri-DMG. Utas�t�s szerinti haszn�lata m�r sok, rem�nytelennek l�tsz� esetben seg�tett.
K�sz�tm�nyek:
Vetri-DMG 30 ml
Livimun 300 ml
immunglobulinok
vitaminok
T�rekedni kell arra, hogy szigor� j�rv�nyv�delmi int�zked�sekkel a fiatal madarak fert�z�d�s�t legal�bb addig megg�toljuk, am�g megkapj�k a legfontosabb v�d�olt�sokat, hiszen egy esetleges circov�rusos befert�z�d�s ut�n m�r hi�ba vakcin�zzuk �ket a t�bbi betegs�g ellen. Ez�rt a paramyxov�rus elleni els� olt�st a lehet� legkor�bban, m�r 3 hetes �letkorban el kell v�gezni! A paratyphus ellen elvileg 4 hetes kort�l olthatunk, de ez term�szetesen egy�b t�nyez�kt�l is f�gg, t�bbek k�z�tt a paramyxov�rus elleni vakcin�z�s id�pontj�t�l.
A circov�rusok �ltal�ban nagy ellen�ll�k�pess�ggel rendelkeznek a h�vel �s a k�l�nb�z� fert�tlen�t�szerekkel szemben, �gy a k�lvil�gon val� megsemmis�t�s�k is nagy odafigyel�st ig�nyel.

Galambhiml�(pox)                                                                                                                         Terjed�s�t seg�ti rendk�v�li ellen�ll�k�pess�ge, mivel - ellent�tben a legt�bb v�russal - a szervezetb�l kiker�lve a k�lvil�gon t�bb �ven, s�t, �vtizeden (!) kereszt�l is fert�z�k�pes maradhat. R�ad�sul az �ghajlat meleged�s�vel �vr�l �vre n� az �zeltl�b�ak mennyis�ge k�rnyezet�nkben, ez�rt sz�m�thatunk r�, hogy az �zeltl�b�ak terjesztette betegs�gek – mint amilyen a himl� is – gyakoris�ga er�sen n�ni fog.
A v�rus jellemz�en a h�msejteket t�madja meg a b�r vagy a ny�lkah�rtya felsz�n�n. B�r nem hatol t�ls�gosan m�lyre, m�gis s�lyos elv�ltoz�sok kiv�lt�ja lehet, mivel utat nyit m�s, m�lyebbre hatolni k�pes k�rokoz�nak, p�ld�ul gennykelt� bakt�riumoknak. Ezek a himl�v�russal egy�tt m�r olyan k�rt�telre k�pesek, amelyek az �llat elhull�s�hoz is vezethetnek.
Ha a v�rus a sz�j�reg ny�lkah�rty�j�t t�madja meg, enyh�bb helyi t�netek mellett is a t�pl�l�kfelv�tel f�jdalmass�ga s�lyos fok� legyeng�l�shez, lesov�nyod�shoz vezethet. A fert�z�ssel egyidej�leg fenn�ll� A-vitamin hi�ny nagyban s�lyosb�thatja a kialakul� t�neteket. A v�rus ritk�n ugyan, de bet�rhet a v�r�ramba is, ilyenkor l�zas �llapotot, leverts�get, majd p�r napon bel�l elhull�st okoz.
Gy�gykezel�s:
Az elv�ltozott ter�leteket naponta k�tszer j�dos oldattal ecsetelgetj�k, a j�dos kezel�s mellett alkalmazzunk helyileg antibiotikum-tartalm� ken�cs�t is. S�lyos, kiterjedt gennyesed�s eset�n sz�ks�g lehet �ltal�nos antibiotikumos kezel�sre, de erre ritk�n szokott sor ker�lni.
A sz�jny�lkah�rtya elv�ltoz�sain�l hasonl� m�don j�rhatunk el, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy ilyenkor a j�doldatot �t-t�zszeres�re h�g�tva kell alkalmazni.
Ne feledkezz�nk meg a madarak megfelel� immuner�s�t�s�r�l, illetve vitaminell�t�s�r�l sem. Ilyenkor kiemelten fontos a megfelel� mennyis�g�, h�mv�d� hat�s� A-vitamin bevitele a szervezetbe. Adagol�s�val vigy�zzunk, mert rakt�roz�d� vitamin l�v�n t�ladagolhat�, �s �gy ellenkez� hat�st v�lthat ki: a h�msz�vet t�lzott szarusod�s�t �s �gy a folyamat s�lyosbod�s�t okozhatja!
K�sz�tm�nyek ecsetel�sre:
Betadine oldat
A-vitamin tartalm� k�sz�tm�nyek:
Chicktonik oldat
Fokhagymaolaj A D3 E vitaminokkal
Gervit-w oldat
Jolovit oldat 100 ml
Promotor por 100 g
Megel�z�s:
Himl� ellen legkor�bban 5 hetes �letkorban vakcin�zhat�k a galambok. Himl�olt�skor az �llom�ny minden egyed�t oltani kell.
Sajnos, jelenleg semmilyen himl� elleni vakcina nem kaphat� haz�nkban.

Galambherpesz                                                                                                                                                 A fiatal koroszt�ly v�rus okozta betegs�ge, jellemz�en a m�sodik �s a hatodik h�napos �letkor k�z�tt jelentkezik.
Heveny esetben s�lyos k�t�h�rtya-gyullad�s, er�s, sav�s orrfoly�s figyelhet� meg, garatgyullad�ssal k�s�rve, mindehhez legt�bbsz�r hasmen�s is t�rsul. A betegek f�rad�konyak, gubbasztanak, �s 3-4 napon bel�l elpusztulnak. Elh�z�d�bb esetekben a v�rus megt�madja az als�bb l�gutakat is, melynek neh�zl�gz�s a t�nete. K�rosodhat a m�j �s a hasny�lmirigy is, ekkor a betegek hamar lesov�nyodnak �s elhullanak.
Ritk�n idegrendszeri t�netek – reszket�s, k�nyszermozg�sok - is jelentkezhetnek.
A herpesv�rus utat nyithat m�sodlagosan t�mad� k�rokoz�knak, a leggyakrabban mycoplasm�knak, salmonell�knak, nem ritk�n a trichomonasoknak is. Ekkor a t�netek ennek megfelel�en vari�l�dnak.
A v�rusra k�zvetlen�l nem tudunk hatni. Fontos a m�r megbetegedett galambok vitaminokkal, immuner�s�t�kkel val� ell�t�sa, illetve a m�sodlagosan jelentkez� k�rokoz�k megfelel� gy�gyszerrel val� visszaszor�t�sa.
K�sz�tm�nyek:
Vetri-DMG 30 ml
Livimun 300 ml
immunglobulinok
vitaminok
M�sodlagosan t�mad� bakt�riumok eset�n a t�neteknek megfelel�, de a szervezetet k�m�l� antibiotikumokat adjunk a galamboknak.
Megel�z�s:
A teny�szid�szak el�tt �s alatt vitaminok, aminosavak �s immuner�s�t�k rendszeres ad�s�val �rhetj�k el azt, hogy a toj� �ltal rakott teny�sztoj�s min�l nagyobb mennyis�gben tartalmazzon ellenanyagot. A magasabb sz�let�skori ellenanyagszint nagyobb biztons�ggal �s hosszabb ideig v�di a k�l�nb�z� fert�z� betegs�gekt�l a fi�k�t.

Parazit�k

S�rgagomb-betegs�g(tricho, trichomonas)
Egysejt�, �n�ll� mozg�sra k�pes parazita okozza. Igen elterjedt a galambok k�z�tt,szinte mindegyik egyed hordozza �ket, de l�that� betegs�get ehhez k�pest viszonylag ritk�n okoz. A fi�k�k a sz�l�k begyteje �ltal fert�z�dnek. Egy ilyen enyhe fert�z�d�s hasznos, mivel ez biztos�tja, hogy a fi�ka kialak�thassa saj�t v�delm�t a k�rokoz� ellen. Ha azonban a begytejben t�l sok a trichomonas, akkor a fi�ka megbetegszik �s kezel�s h�j�n gyorsan el is pusztulhat.
Id�sebb korban els�sorban verseny- �s sz�ll�galambokn�l okozhat probl�m�t, teljes�tm�nycs�kken�s form�j�ban, melynek oka sokszor rejtve marad. Ann�l is ink�bb, mivel az ut�bbi id�ben egyre ritk�bban jelenik meg a torokban a klasszikus s�rga gomb, az esetek mind�ssze 10-15%-�ban l�tunk m�r csak ilyet.
Tippek:
Ha el�z� �vben volt probl�m�nk a trichomonassal, a p�ros�t�s el�tt c�lszer� egy tiszt�t� kezel�st v�gezni. Ezzel azonban ne ess�nk t�lz�sba: egy kev�s k�rokoz� maradjon a sz�l�k szervezet�ben, hogy �t tudj�k adni azt a begytejjel a fiataloknak.
Versenyid�szakban sz�ks�g eset�n minden harmadik h�ten kezelj�nk tricho ellen.
Ha nem m�l�, antibiotikumokra se reag�l� l�gz�szervi t�netek vannak az �llom�nyban, mindig gondoljunk a tricho jelenl�t�re is!

Kokcid�zis(coccidiosis)
A kokc�diumok egysejt� parazit�k, a galambok b�lrendszer�ben �lnek. Szaporod�suk folyam�n k�ros�tj�k a b�lfalat, abban v�rz�seket okozva, amely igen s�lyos fok� is lehet.
A beteg galamb gubbaszt, tolla borzolt, a b�ls�r sokszor barn�s, habos, s�lyos esetben ak�r v�res is lehet. Jellemz�en ink�bb a fiatal, n�vend�k koroszt�ly betegs�ge, de ak�rmelyik �letkorban okozhat teljes�tm�nycs�kken�st, s�lyosabb esetben hal�lt is.
Megel�z�s�ben fontos szerepet j�tszik a megfelel� d�chigi�nia, mivel a k�rnyezetbe kiker�l� �s napokig ott marad� b�ls�rban tud fert�z�k�pes alakot k�pezni az �l�sk�d�, melyhez kedvez� a nedves k�rnyezet.
Tipp:
Ha probl�m�nk volt az el�z� �vekben a kokc�di�zissal, egy darabig c�lszer� legal�bb k�t-h�rom havonta kezelni ellene az eg�sz �llom�nyt.