T�rpe cochin

A t�rpe cochin,nev�vel ellent�tben nem az �ri�s cochin t�rp�s�tett v�ltozata,hanem egy igazi �st�rpe.Ezeket a kis �llatokat el�szeretettel nevezt�k Peking bantamnak. A fajta K�n�b�l sz�rmazik.1860-ban �rkezett bel�l�k az els� p�r a T�vol-keleti orsz�gb�l,Londonba,melyet az angol kir�lyn�(Vikt�ria) kapott aj�nd�kba,s�rga sz�nben (egy kakast �s egy ty�kot).1886-ban megkezd�d�tt n�metorsz�gi diadalmenet�k is.Max Leipsch import�lt Angli�b�l egy s�rga cochin p�rt szokatlanul magas �sszeg�rt,1.200 aranym�rk��rt.A t�rpe cochin teny�szt�st N�metorsz�gban csod�lattal fogadt�k,1929-t�l 32 teny�szt� a Lipsia-ki�ll�t�son k�l�n sz�vets�get alap�tott.A t�rpe cochin t�bb m�s fajta el��ll�t�s�n�l j�tszott fontos szerepet.A n�metorsz�gi fajtasz�vets�g sok v�ls�gon ment kereszt�l,m�g 1968-t�l Dieter Aschenbach vette �t a t�rpe cochin sz�vets�g vezet�s�t,aki jelenleg is eln�k.Mai �ll�s szerint 24 elfogadott sz�n szerepel,ebb�l 6 sz�n fodros v�ltozatban is l�tezik.

S�rga (1886),feh�r (1886), fekete (1886),fekete-feh�r babos (1966),k�k (1932),gy�ngysz�rke (1962),v�r�s (1986),kendermagos (1886),s�rgakendermagos (1956),gy�ngysz�rke kendermagos (2002),aranynyak� (1886),k�k-aranynyak� (1996),barnaszeg�lyes (1948),ez�stnyak� (1971),ez�stszeg�lyes (1967),ny�rfasz�n� (1963),feh�r-fekete columbian (1968),feh�r-k�k columbian (1992),s�rga-fekete columbian (1971),s�rga-k�k columbian (1993),aranyb�za (1969),ez�stb�za (1992),aranyporcel�n (1997).karvalysz�n�.

K�lleme
Robusztus megjelen�s�, alacsony l�b�ll�s� ty�kocska,sz�les, kerekded, alacsony testtel. Igen t�m�tt, puha,pehelyben gazdag tollazata van, ami mindegyik v�ltozatban
mint egy toll-labda mutatkozik.B�rmilyen testr�sz csakis �gy �t�lhet� meg, hogy a f� k�v�nalmat mennyire t�mogatja. Ez a szempont a has vonal�t k�vetve a faroktollakon igazi k�ralakot k�lcs�n�z a mad�rnak. Min�l r�videbb �s sz�lesebb a h�t, ann�l t�pusosabb a mad�r.
T�rzs-nagyon sz�lesnek �s teltnek mutatkozik.El�lr�l h�trafel� sz�lesedik, teltebb� v�lik, m�ly �ll�s�.A toj� alacsonyabb �ll�s�, emiatt t�megesebb hat�s�.
Kiegyenl�tett, ha a magass�g-hossz�s�g-sz�less�g ar�nya 1:1:1. B�rmilyen ir�nyb�l n�zz�k is, labdaszer� alkatot kell, hogy mutasson.
Fej-viszonylag kicsi.
Arc-sima, a szem f�l�tt tollacsk�kkal bor�tott.
Szemek-v�r�sek, a narancss�rga megengedett.A fekete sz�nv�ltozatn�l �s az ez�stn�l a v�r�sesbarna szem elfogadott. Soha nem lehet sz�rke vagy fekete.
Csõr-r�vid, erõs, �velt, sz�n�ben hasonl�t a mindenkori l�bsz�nhez.
Tar�j-egyszer� f�r�szelt tar�j, fel�ll�, szab�lyos fogaz�s�, n�gy-�t csipk�vel. A dupla soros csipk�zetts�g teny�szt�sbõl kiz�r� ok. A taraj a toj�kn�l nem
annyira fejlett, mint a kakasokn�l. A tar�j z�szl�j�nak r�vidnek, a nyak vonal�t k�vetõnek kell lennie, �m arra nem fek�dhet r�.
�llebeny-j�l kerek�tett, vastag sz�vetszerkezet�.
F�llebeny-v�r�s.
Nyak-r�vid, a gall�rtollak sz�lesek, vastagg� teszik a nyakat, a v�llakra, s�t a h�tra is r�borulnak.
V�ll-sz�lesek, nem el�reugr�k.
Sz�rnyak-r�videk, kicsik, de sz�lesek, szorosan a t�rzsh�z z�r�d�k. Pehelytollakkal j�l al�p�rn�zottak.A sz�rnyaknak a combokon kell nyugodniuk, �s lehet�s�g
szerint v�zszintesen hordottak.
Nyeregt�j�k-nagyon j�l fejlett, a sarl�tollakb�l sokat visel.
Mell-telt, sz�les, eg�szen alacsonyan hordott, a talajt�l legfeljebb egy ujjvastags�gnyi t�vols�gban lehet.
Comb-r�videk, er�sek, gazdagon tollazottak,er�s p�rn�zotts�got mutatnak.
L�bak-d�san bor�tottak l�btollakkal, r�videk, azonban nem lehet chab�hoz hasonl�, m�ly �ll�sa.Nem megengedett a f�z�ld sz�n� l�b, s�rga talpakkal.A l�bsz�n azonban nem d�nt� a t�rpe cochin meg�t�l�s�n�l.
L�bujjak-k�zepes hossz�s�g�ak, a k�z�ps� �s a k�ls� ujjak gazdagon tollazottak. N�gy ujja van.
Faroktollak-puha tollakb�l �llnak, a keresztcsonti t�j�k j�l z�rt. A faroktollak �ltal�ban r�videk, sz�lesek,minden oldalr�l n�zve kerek form�t mutatnak, a mad�r
legmagasabb pontja az emelked� faroktollak (az �vben meghajl� sarl�tollak) k�zep�n van.
Tollazat-a gazdag pehelytolltartalom jellemz�.Ahhoz ugyanis, hogy a k�r alak annyira teljes legyen,amennyire csak lehets�ges, elengedhetetlen a kem�ny,
nagy �s apr� fed�tollak pehelytollakkal val� gazdag ben�tts�ge. W. R�st szerint az apr� fed�tollaknak olyan r�vidnek kell lenni, amennyire csak lehet, �s gazdag pehelytollakkal legyenek kip�rn�zva.
Hib�k-a keskeny vagy hossz� t�rzs, a magas �ll�s, a f�gg�leges tart�s, a lapos, nyitott der�k. Ha az �llat nem mutat telt labdaform�t, vesz�t �rt�k�b�l.
Ide sorolhatjuk a gyenge p�rn�zotts�got is. Durva hib�nak sz�m�t a k�z�ps� ujj tollatlans�ga, k�r�mhi�nya,a feh�r f�llebeny.
M�ret-akakas nem �ri el az 1000 g �lõs�lyt, a toj�k �ltal�ban 750 g-osak. A b�s�ges �s f�leg laza tollbor�totts�g miatt az �llat nagyobbnak l�tszik, mint a t�nyleges
t�mege.

Gy�r�m�ret-kakas 16mm,ty�k 15mm