|
Orpington
2010.03.13. 18:14
Orpington
Fajtatrtnet
W. Cook a fajta kitenysztje Orpingtonbl, a Kenti Grfsgbl, Anglibl felteheten a Plymouth Rocks, a Langschan,
a Minorka keresztezsvel tenysztette ki az Orpingtont, amelynek az jratenysztst 1886-ban vgezte el elszr.
1888/89-ben mutattk be a fajtt elszr Nmetorszgban. Br keveseknek tnt fel a szemkben ez a fajta, ennek ellenre
Szokatlanul sokan mind haszon- mind hobbitenysztk szles krben terjedt el. Amg 1903-ban a Nmet Nemzeti killtson
25 llatot, addig 1911-ben Berlinben 511 llatot lltottak ki ebbla fajtbl. Ehhezt az eredmnyhez nagyban hozzjrul
Walter Gasch munkja Drezdban 1908-ban, aki az els fajtaklub megalaptja is volt egyben. A korbban nyolc sznt
sorrendbe lltottk a kvetkezkp: fekete, fehr, srga, porceln, fekete fehrrel szeglyezett, svozott, kk, vrs
s fogolyszn ktssel. Ebbl a srga szn, ami a legjobban elterjedt. Elismert s elfogadott ezenkvl a nyrfaszn s
srga feketvel szeglyezett.
Klleme Tekintlyes megjelensû tyk, amit mindenekelõtt feltûnõ nagysga s minden nzetbõl kocka alakja klcsnz neki. A testmagassga s a testhossza kzel azonos.Elg ds, mgsem tl laza tollazata s meglehetõsen mly llsa tovbb fokozza klnleges ltvnyt. Vrmrsklete nyugodt, mltsgteljes tartsa van. A tojk megjelense mg zmkebb. A rvid kormnytollak a gazdag fedõtoll-bortottsg miatt alig szrevehetõk.
Trzs-nagy, telt, szles s mly, lekerektett, ami a tojknl szembetûnõbb.
Fej-kicsi, lekerektett, finoman formzott. A durvbb fej idegen fajta bekeresztezsre utal.
Arc-finom szveti szerkezetû.
Szemek-a sznvltozatoktl fggõen a barnsfekettõl a narancsvrsig vltozhatnak, s sttbarnk is lehetnek.
Csõr-erõs, enyhn velt, a tollazat sznhez igazod.A fehrtõl a vilgos hssznen t a szaruszn klnbzõ rnyalatig mindegyik elõfordulhat.
Tarj-egyszerû, fûrszelt tarj, felll, nem tl nagy lemezû, ngy vagy t, fûrszfogszerû csipkbõl ll.Jellemzõje, hogy nem tl szles alapbl indul. A tarj
zszlja kveti a nyak grblett. A hatalmas tarj nem illik az orpingtonhoz.
llebeny-kzpnagy s kerek.
Fllebeny-vrs sznû, kzepesen hossz.
Nyak-kzepes hosszsg, kifejezetten ds gallrtollakkal.Ezek enyhn hullmos lefutsak.
Vll-jl fejlettek, szlesek.
Szrnyak-rvidek, a testhez simulk, hangslyozzk az llat kocka formjt.
Ht-szles, kifejezetten jl fejlett vllakbl kiindul. Rvidnek tûnik egyrszt a rborul gazdag nyaktollak, msrszt a farokig egyenletesen emelkedõ, tollazattal gazdagon bortott gyk miatt. Ennek ellenre mg lthatnak kell lennie, ami a tojknl kifejezettebben nyilvnul meg. A nyak–ht–farok vonal kiegyenslyozott,
folytonos vet kpez.
Nyeregtjk-tollazattal bõsgesen fedett, szles, a farokig egyenletesen emelkedõ.
Mell-mly, szles, klnsen jl fejlett.
Hastjk-szles, telt, mly s pehelytollakkal bõsgesen fedett.
Comb-erõsek, gazdagon izmoltak, pehelytollakkal dsan bortottak. A fekete sznû vltozat emiatt mlyebbnek tûnik, mint a srga.
Lbak-kzepes hosszsgak s tollatlanok. A fekete sznvltozatban fekete sznû, egybknt srga bõrû.
Lbujjak-kzphosszak s jl szjjelllk.
Faroktollak-rvidek, a telt gyk miatt is nagyon szlesek. A szmtalan sarltoll miatt meglehetõsen sok tollal bortott. Legmagasabb pontja a hegye elõtti harmadban van.
Tollazat-tmtt, meglehetõsen puha, szles, de nem feltûnõen laza. Ez a tyk megjelenst kihangslyozza,illetve formzza a testet.
Hibk-a gyenge testfelpts, a magas lls, a keskeny mell, a hegyes vagy kifejezetten nyitott farok, a nem elgg fejlett tollazat s a fehr fllebeny.Az orpington erõs, de laza tollazat. Tollazatuk knnyebben elviselhetõv teszi a hideg hõmrskletet szmukra, mint ms fajtk esetben.
Mret-a kakasok 4 kg feletti, a tojk 3,5 kg krli lõslyak,a gazdag tollbortottsg miatt nagyobbnak ltszanak tnyleges tmegknl.Nvendk kakasok: 4,2 kg, jrck: 3,5 kg.Mg megengedett slya a kakasoknak 5,0 kg, a tykoknak 4,0 kg.
Gyrmret-kakas 22mm,tyk 20mm
| |