A h�zi�llatok megbeteged�s�t, esetleg elhull�s�t m�rgez� �s k�ros gyommagvak is okozhatj�k. Az ut�bbi �vekben juhok, baromfi �s lovak t�meges megbeteged�s�t tapasztalt�k akkor, ha azok abrakj�nak egy r�sz�t olyan tiszt�t�si hullad�kokkal, rostaaljakkal helyettes�tett�k, amelyekben a t�rmel�k abrakmagvak mellett hasonl� m�ret� m�rgez� gyommagvak nagyobb (4-6%-os) ar�nyban voltak. El�fordult olyan eset, hogy a komb�jn kukorica szemt�rmel�k�be jelent�s mennyis�g� csattan�maszlag-, bel�ndek- mag ker�lt. Ezt t�len k�nny� munk�t v�gz� lovakkal etett�k, s t�meges elhull�s k�vetkezett be. M�skor juhok �s baromfi fogyasztottak el nagyobb mennyis�g� m�rgez� gyommagvat, �s ez vezetett t�meges elhull�shoz.

Baromfira m�rgez� gyommagvak

Anyarozs (Secale cornutum)

A Claviceps purpurea �ttelel� szerve, 1-3 cm hossz�, 2-3 mm v�kony, barn�sfekete vagy s�t�tlil�s, bel�l szennyesfeh�r, hajlott, kem�ny szaruszer� k�plet. Keresztmetszete h�romsz�glet�. �ze cs�p�s, olajos.

Hat�anyagai-ergotoxin, ergotamin �s ergometrin nev� alkaloidok 0,05-2 % mennyis�gben.

M�rgez� hat�s� valamennyi �llatfajra. Leg�rz�kenyebb a szarvasmarha �s a baromfi, legkev�sb� a sert�s. A ty�kot, galambot m�r 10-15 g, a lovat 500 g megbeteg�ti. Vemhes �llatokon elvet�l�st okoz.

El�fordul�sa-els�sorban a rozstiszt�t�si aljakban gyakori.

Bel�ndek (hyoscyamus niger)

Term�se-1,5-2 cm hossz�, 1cm sz�les, kors� alak� tok, apr� dudorokkal. A tok teteje �r�skor kupakk�nt lev�lik. Magjai vese alak�ak, kiss� lap�tottak, 1-1,3 mm hossz�ak, 1 mm sz�lesek, sz�rk�sbarn�k vagy vil�gosbarn�k �s finoman bibircsesek.

Hat�anyaga-a kioszciamin �s a szkopolamin alkaloid.

Megbeteged�st els�sorban lovakon, sert�seken �s baromfin okoz.

El�fordul�sa-abraktiszt�t�si aljakban ritka, apr�magvak k�z�tt, zs�kaljakban gyakori.

Csattan� maszlag (Datura stramonium)

Magjai-vese alak�ak, lap�tottak, f�nytelen sz�rk�sfeket�k, apr�, szemcs�s pontokkal.

Hat�anyagai-hioszciamin �s szkopolamin alkaloida. Minden �llatfajra m�rgez�.

Lovakon a takarm�nyban l�v� 1% csattan�maszlag is megbeteged�st okoz.

El�fordul�sa-magvaival, tokterm�s�vel keny�r- �s abrakmagvak k�z�tt.

Tiszt�t�sa-tokterm�se szelel�rost�val, a magvak rost�val tiszt�that�k.

Konkoly (Agrostemma githago)

Alakja-n�gyoldal�an sarkos, sz�gletes, fel�let�n p�rhuzamosan fut� nagy bibircseket tal�lunk. �tm�r�je 4-5 mm, vastags�ga 2-3 mm. Sz�ne v�r�sbarna vagy fekete.

Hat�anyaga-a gitanin �s az agrosztemmasav.

Megbeteged�st nagyobb mennyis�gben etetve minden �llatfajon el�id�z.

El�fordul�s-a leggyakoribb �s k�zismert gyom. Gabona �s b�kk�nyf�l�k tiszt�t�si hullad�k�ban.

Pipacs (Papaver rhoeas)

Term�se-megny�lt toj�sdad vagy k�p alak� tok. A tok fels� lemeze alatt k�rben lyukakat tal�lunk, ezeken sz�r�dik ki a mag. Magjai vese alak�ak, pirosasbarn�k, sz�rk�ss�rg�k, hosszuk 0,8 mm, sz�less�g�k 0,4 mm. Fel�let�k f�nytelen, h�l�zatosan rec�zett �s erezett.

Hat�anyaga-a roeadin alkaloid.

Megbeteged�st a sert�seken k�v�l minden �llatfajon el�id�z.

Ragad�s galaj (Galium aparine)

Term�se-k�t f�lg�mb�s, s�r�, horgas sert�kt�l bor�tott r�szterm�sekb�l �ll, amelyek �r�skor t�bbnyire sz�tv�lnak.

Hat�anyag-gl�kozid �s szaponinszer� anyag.

F�leg tavaszi gabon�k tiszt�t�si hullad�k�ban gyakori.

Vet�si bogl�rka (Ranunculus arvensis)

Term�se-4-8, csillagosan �ll� r�szterm�sb�l �ll. A term�sk�k laposak, 5-6 mm hossz�ak, 4mm sz�lesek �s 1 mm vastagok, ford�tott toj�s alak�ak. Mindk�t lapjukon er�sen t�sk�sek. A term�s v�ge hossz�, g�rbe cs�rben v�gz�dik. Sz�ne z�ldes- vagy sz�rk�sbarna.

A gabonaf�l�k �s f�leg a heref�l�k magj�ban gyakori.

Vadrepce (Sinapis arvensis)

Term�se-2-5 cm hossz�, 2-3 mm vastag bec�, amelynek egyik oldal�n rendesen h�rom �r h�z�dik v�gig. A bec� cs�cs�n dombor�, hossz� cs�r l�that�. A magvak h�rty�s v�laszt�falon �lnek, 1,5 mm �tm�r�j�ek, feket�s- vagy pirosasbarn�k, g�mb�ly�ek �s finoman pettyezettek.

Hat�anyaga-jelent�s mennyis�g� zs�ros olajat �s must�rolaj glikozidot tartalmaz.

El�fordul�sa-�szi �s tavaszi kal�szosok k�z�tt egyar�nt.