Selyemty�k

K�lleme
Kerekded, g�mb�ly�tett kocka alak�, enyh�n emelked� h�tvonallal. �ll�s�t alig k�z�pmagasnak mondhatjuk.El�g sz�lesnek kell lennie, emiatt nem csak oldaln�zetben b�r�lj�k. J�l fejlett, puha selyemtollazat jellemz� r�, �s minden sz�nv�ltozat�ban feket�s-k�kes b�rsz�ne van. El�fordul szak�llas �s szak�ll n�lk�li
form�ban.
T�rzs-sz�les, g�mb�ly�tett kock�hoz hasonl�.Nagys�g�hoz m�rten kell� izomzat�.
B�r-az eg�sz testen feket�sk�k, ez a pigment�l�d�s az izomzatot, a csontsz�vetet �s a bels� szerveket is jellemzi.
Fej-kicsi, lekerek�tett. R�vid �s ar�nyos, sz�p b�bit�val d�sz�tett.
Arc-feket�sk�k, sima, tollak nem fedhetik, ha m�gis el�fordulna m�s, az idegen g�nhat�sra, keresztez�sre utal.
Szemek-nagyok, barn�sfeket�k. Csillog�ak, de nem t�l felt�n�k.
Cs�r-r�vid, t�v�ben er�s, a k�kes sz�nt�l a feket�ig terjedhet.
Tar�j-form�j�ban �s strukt�r�j�ban is egy f�l di�hoz hasonl�, nincsenek t�visei vagy fogai, a k�zep�n keresztred� h�z�dik v�gig. A sz�nezete feket�sk�k, nem k�v�natos v�r�s sz�n� v�ltozatban. A toj�� l�nyegesen kisebb. A kereszt a toj�n�l hat�rozottabb. Keskeny vagy t�l kicsi taraj sem k�v�natos. Amennyire a b�bita engedi, egyenes �ll�s�.
�llebeny-kerek vagy f�lk�r alak�, finom sz�vet�,k�kesfekete. A szak�llas v�ltozatokn�l alig fejlett, �s ezt fedi a szak�ll. A kakas� nagyobb, a toj�� kisebb.Nem lehet v�r�s sz�n�.
F�llebeny-kicsi, �l�nk t�rkizk�k. A feh�r vagy a v�r�s f�llebeny fajtaidegen. Alakja ink�bb ov�lis, mint kerek.
Szak�ll-amennyiben el�fordul, telt, osztatlan �ll-,illetve pofaszak�ll. Az �llebenynek nem szabad l�tszania.Enn�l a v�ltozatn�l a laza gall�rtollak term�szetszer�ek.
B�bita-majdnem k�r alak�, k�z�pnagy, ink�bb sz�les, mint hossz�, h�trafel� �vel�d� tollakb�l �ll.Mintegy 3,7 cm hossz�, 6–12 puha, selymes tollb�l �ll. A h�ts� v�g�n n�h�ny toll kiss� hosszabb selyemtoll.K�zep�n �tl�san h�z�d�, kisebb bem�lyed�s van. A b�bita tollai k�z�tt kem�ny tollak nem fordulhatnak elõ. A b�bitaszer� b�b a szemeket szabadon hagyja. A toj�kn�l g�mb alakot felvev� pamacsszer�nek,a kakasokn�l kiss� h�trafel� h�zottnak kell lenni.
Nyak-r�vid, j�l ben�tt tollakkal. A szak�llasok „felf�jt” tollakkal rendelkeznek, a nyak h�toldal�n a toj� tolla �ltal�ban r�videbb, emiatt kerekebbnek hat.
V�llak-sz�lesek, kiss� el�reugr�k, el�g j�l izmoltak.
Sz�rnyak-r�videk, sz�lesek, v�zszintesen tartottak.A bels� r�sz hozz�vet�leg k�tharmada az els�- �s m�sodrend� evez�knek. A tollz�szl�k z�rtak, a v�ge fel�
egyharmadnyi hosszan felhasadozottak. A k�ls� z�szl�k n�h�ny tincse laza, �n. hal�szsastoll.
H�t-sz�les, r�vid, h�trafel� enyh�n emelkedik.
Nyeregt�j�ka-sz�les, puha toll�, pehelytollakban gazdag, teljesen fedett a kis sarl�tollakkal, „leoml�” tollak takarj�k.
Mell-gazdagon fedett tollakkal, telt.
Hast�j�k-telt, gazdagon tollazott.
Combok-r�videk, gazdagon fedettek tollakkal,azonban p�rn�zotts�g k�pz�s�re nem hajlamosak.
L�bak-�ppen k�z�phossz�ak, k�kesfekete sz�n�ek, a k�ls� oldalukon r�vid tollak vannak.
L�bujjak-az �t�dik ujj j�l k�l�n�ll a t�bbit�l,hosszabb, mint a h�tuls� ujj, �s kiz�r�lag ezen az ujjon a k�r�m enyh�n felfel� ir�nyul. Az �t�dik �s a h�tuls�
ujj k�z�tt r�vid b�r �sszek�ttet�s lehets�ges.A k�ls� ujjak r�vid tollakat n�vesztenek.
Faroktollak-teltek, emelked�en hordottak. A korm�nytollak �s a nagy sarl�tollak alapjai j�l z�r�d�ak, a tollak v�ge felhasadozott (bozontos). A farok pehelytollakkal
gazdagon telt. Seg�ti a j� farokforma kialakul�s�t,ha a faroktollak kiss� patk� alak�ak �s a toll hegy�n �sszef�gg� z�szl�t k�peznek. Ez�ltal t�m�ttnek
�s sz�lesnek hat a farok. A t�l hossz� faroktollak kiz�rj�k
az �llatot a ki�ll�t�sokon val� r�szv�telb�l.                                                                                             Gy�r�m�ret-kakas 16mm,ty�k 15mm